Közös megegyezéses válás esetén a házastársaknak nemcsak abban kell egyetérteniük, hogy szeretnék felbontani a házasságukat, hanem a házasság felbontásához szükséges járulékos kérdéseket is rendezniük szükséges. Közös kiskorú gyermek esetén ide tartozik többek között a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és a gyermektartásdíj, valamint a házastársi közös lakás használata, esetlegesen házastársi tartásdíj szabályozása.
Mit jelent a közös megegyezéses válás?
A Polgári Törvénykönyv alapján a bíróság a házasságot a házastársak közös kérelmére, a házasság megromlásához vezető okok külön vizsgálata nélkül bontja fel, ha a felek végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján kérik a házasság felbontását.
Ehhez azonban – ha van közös kiskorú gyermek – a gyermekkel kapcsolatos lényeges kérdéseket is rendezni kell. A megállapodásnak ki kell terjednie többek között a szülői felügyelet gyakorlására, a kapcsolattartásra, a gyermek tartására és a közös lakás használatára. Bizonyos esetekben a házastársi tartás kérdését is rendezni kell.
Fontos ugyanakkor, hogy a vagyonmegosztás nem előfeltétele a házasság felbontásának. A házastársak dönthetnek úgy is, hogy a válást követően külön rendezik a vagyoni kérdéseiket.
Miről kell megállapodni közös megegyezéses válás esetén?
A szükséges megállapodás tartalma attól is függ, hogy van-e közös kiskorú gyermek.
1. A házasság felbontása
Elsőként természetesen abban kell egyetérteniük, hogy a házasságot közösen, végleges elhatározás alapján szeretnék felbontani.
Ebben az esetben az életközösség fennállásának időtartamára vonatkozóan (kezdő – és záróidőpontra kiterjedően) egyező nyilatkozatot kell tenniük.
2. A szülői felügyelet gyakorlása
Ha a házasságukból közös kiskorú gyermekük származik, rendezni kell a szülői felügyelet gyakorlásának kérdését.
A felek például megállapodhatnak abban, hogy a szülői felügyeletet az egyik szülő gyakorolja, vagy abban is, hogy közösen gyakorolják.
Közös szülői felügyelet esetén a gyermek lakóhelyét külön meg kell határozni.
A megállapodásnál nemcsak az a kérdés, hogy „kinél lakik a gyermek”, hanem azt is érdemes átgondolni, hogy a mindennapi életben hogyan működik majd a gyermek ellátása és a szülők közötti együttműködés. A közös szülői felügyelet ugyanis megköveteli a nagyfokú együttműködési készséget, illetve kölcsönös bizalmat.
3. A kapcsolattartás
A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése szintén a közös megegyezéses válás egyik lényeges kérdése.
Nem elegendő feltétlenül annyit rögzíteni, hogy:
„A szülők a kapcsolattartást egymás között rugalmasan rendezik.”
A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű lehet pontosan meghatározni például:
- mely napokon találkozik a gyermek a különélő szülővel (óra és perc pontosággal),
- hogyan történik az ünnepek és iskolai szünetek megosztása,
- hol és mikor történik az átadás-átvétel,
- hogyan alakul a kapcsolattartás pótlása.
A gyermek érdekének a kapcsolattartás rendezése során is elsődleges szerepe van.
4. A gyermektartásdíj
Ha a szülők külön háztartásban élnek, a gyermek tartásának kérdését, így a gyermektartásdíj rendezését is meg kell határozniuk.
A megállapodásban célszerű egyértelműen meghatározni a gyermektartásdíj összegét és azt is, hogy mikortól, milyen módon kell gyermektartásdíjat fizetnie a különélő szülőnek.
A gyermektartásdíj összegének meghatározásakor nem kizárólag a szülők jövedelmét érdemes figyelembe venni. A gyermek szükségletei, a szülők vagyoni és jövedelmi viszonyai, valamint az egyéb releváns körülmények is jelentőséggel bírnak.
5. A közös lakás használata
A házasság felbontása során rendezni kell az utoljára közösen használt lakás további használatát is. A lakáshasználat rendezése és a tulajdoni viszonyok, illetve a vagyonmegosztás kérdése nem ugyanazt jelenti, ezért ezeket érdemes egymástól elkülönítve kezelni.
6. Házastársi tartás
Ha valamelyik házastárs házastársi tartás iránti igényt kíván érvényesíteni, ennek kérdését is rendezni kell.
Ha ilyen igény nem merül fel, ezt is célszerű egyértelműen rögzíteni a megállapodásban.
Kell-e a vagyonmegosztásról is megállapodni a házasság felbontásához?
Röviden: nem.
Ez az egyik leggyakoribb félreértés a közös megegyezéses válással kapcsolatban.
A házasság felbontásához szükséges megállapodás nem jelenti automatikusan azt, hogy a házastársaknak valamennyi vagyoni kérdést is rendezniük kell a bontóperben.
A felek például megállapodhatnak a gyermekkel kapcsolatos kérdésekről és a közös lakás használatáról, miközben a közös vagyon megosztását későbbi külön megállapodásban rendezik.
Ha azonban a felek a vagyonmegosztással kapcsolatos vitás helyzetet is szeretnék lezárni, annak megfelelő jogi formában történő rendezésére van szükség. A Ptk. alapján a házastársi közös vagyon szerződéssel történő megosztására vonatkozó megállapodás főszabály szerint közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalható.
A vagyonmegosztás során ráadásul nem kizárólag az ingatlanok és bankszámlák kérdését kell áttekinteni. Érintett lehet például gépjármű, vállalkozás, megtakarítás, hitel, illetve a különvagyonból a közös vagyonra vagy fordítva teljesített ráfordítások elszámolása is. A Ptk. kifejezetten lehetővé teszi bizonyos ilyen ráfordítások megtérítésének igénylését.
Ezért a válás és a vagyonmegosztás kérdését célszerű már a folyamat elején együtt átgondolni, még akkor is, ha a felek külön megállapodásban rendezik a vagyoni viszonyokat.
Gyorsabb-e a közös megegyezéses válás?
A közös megegyezés rendszerint egyszerűbb eljárást tesz lehetővé, hiszen a felek között nem áll fenn vita a házasság felbontásának alapvető kérdésében, és a bíróságnak nem kell a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását vizsgálnia.
Amennyiben a felek a házasság felbontásához szükséges járulékos kérdésekben egyezséget kötöttek, és annak feltételei fennállnak, a bíróság a házasságot akár egy tárgyaláson is felbonthatja.
Mire érdemes figyelni a megállapodás elkészítésekor?
A házasság felbontása iránti megállapodásnak nemcsak jogilag kell megfelelőnek lennie, hanem a felek későbbi élethelyzetére is érdemes gondolni.
Egy túl általánosan megfogalmazott megállapodás később újabb vitákhoz vezethet.
Például nem mindegy, hogy a kapcsolattartásról azt rögzítik, hogy:
„A gyermek és a különélő szülő kapcsolattartása rugalmasan történik.”
Pontosan meg kell határozni, hogy mikor, hol és milyen rendben valósul meg a kapcsolattartás, így a jövőbeni vitás helyzetek elkerülhetőek.
A jó megállapodás nemcsak a jelenlegi konfliktust zárja le, hanem a későbbi viták lehetőségét is igyekszik csökkenteni.
Szükség van ügyvédre közös megegyezéses válás esetén?
A közös megegyezéssel történő házasság felbontása jogilag akkor is lehetséges, ha a felek nem vesznek igénybe ügyvédi képviseletet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben célszerű a megállapodást jogi segítség nélkül elkészíteni.
Különösen indokolt lehet ügyvédi segítség, ha:
- közös kiskorú gyermek van,
- a felek közötti együttműködés elnehezült,
- vagy a felek szeretnék a vagyoni kérdéseket is rendezni.
Egy ügyvéd nemcsak a szükséges iratok elkészítésében segíthet, hanem abban is, hogy a megállapodásból ne maradjanak ki olyan kérdések, amelyek később újabb jogvitához vezethetnek.
Összefoglaló
A közös megegyezéses válás lényege nem pusztán az, hogy mindkét házastárs szeretne elválni.
A valódi közös megegyezés azt jelenti, hogy a felek a házasság felbontásának valamennyi járulékos kérdését is rendezni tudják.
Közös kiskorú gyermek esetén különösen fontos a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és a gyermektartásdíj kérdésének megfelelő szabályozása. Emellett a közös lakás használatát, illetve szükség esetén a házastársi tartás kérdését is rendezni kell.
A vagyonmegosztás ugyanakkor külön kérdés lehet, amelyet a felek a házasság felbontásától elkülönítve is rendezhetnek.
Ha a házasság felbontása mellett közös ingatlan, hitel, megtakarítás, vállalkozás vagy gyermekkel kapcsolatos kérdések is felmerülnek, érdemes már a folyamat elején áttekinteni a teljes jogi helyzetet.
Amennyiben közös megegyezéssel szeretné rendezni házassága felbontását, konzultáció keretében áttekinthető, hogy az Önök esetében mely kérdéseket szükséges rendezni, és hogyan érdemes a megállapodást kialakítani.
Az itt szereplő információk általános tájékoztatást szolgálnak, és nem helyettesítik az egyedi ügyben adott jogi tanácsadást.
Dr. Márkus Csenge
Családjogi ügyvéd, Budapest. Jogi diplomáját summa cum laude minősítéssel szerezte a Szegedi Tudományegyetemen, jogi szakvizsgáját kitűnő eredménnyel tette le. Bővebben