A válással kapcsolatban az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi ideig tart a bontóper. Erre azonban nincs minden ügyre érvényes, előre meghatározható válasz. A házasság felbontásának időtartamát jelentősen befolyásolja többek között, hogy a házastársak egyetértenek-e a válásban, van-e közös kiskorú gyermekük, illetve sikerül-e megállapodniuk a házasság felbontásához kapcsolódó kérdésekben.
A közös megegyezéses válás rendszerint egyszerűbb és gyorsabb eljárást tesz lehetővé, míg vitás esetben a per jelentősen hosszabbá válhat.
Hogyan zajlik a válás Magyarországon?
A házasságot Magyarországon bíróság bonthatja fel. A házasság a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
A bontóper a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával indul. A keresetlevél kézhezvételét követően az alperesnek lehetősége van arra, hogy írásban nyilatkozzon rá.
A perfelvételi szakaszban a felek előadják a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozataikat, és előterjesztik a bizonyítási indítványaikat, illetve csatolják a rendelkezésükre álló bizonyítékokat.
A perfelvétel lezárását követően megkezdődik az érdemi tárgyalás, ahol bizonyításra kerül sor: ekkor hallgatják meg a tanúkat, illetve a szakértői vizsgálat is jellemzően ekkor történik.
A bizonyítási eljárás befejezését követően a bíróság a tárgyalást berekeszti, majd ítéletet hoz. Az ítélettel szemben fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül bírál el.
1. A bontóper megindítása
A házasság felbontása iránti pert az egyik házastárs indíthatja meg a másik házastárssal szemben. A per megindításához keresetlevelet kell előterjeszteni a bíróságnál.
A keresetlevélben elő kell adni többek között a házasságra, a házastársi életközösségre és a házasság felbontására vonatkozó lényeges körülményeket, valamint azt is, hogy a felperes milyen döntést kér a bíróságtól.
Ha közös kiskorú gyermek is érintett, a keresetben a gyermekkel kapcsolatos kérdéseknek is megfelelően meg kell jelenniük.
A keresetlevél megfelelő előkészítése azért is fontos, mert a hiányosan vagy pontatlanul előterjesztett kereset hiánypótlást vagy akár a keresetlevél visszautasítását eredményezheti.
2. Mi történik a kereset benyújtása után?
A bíróság megvizsgálja a keresetlevelet, majd annak alapján megteszi a szükséges eljárási intézkedéseket.
A másik házastárs az eljárásban alperesként vesz részt, és lehetősége van arra, hogy a keresetre nyilatkozzon írásbeli ellenkérelem és/vagy viszontkereset formájában.
Ha a másik fél szintén szeretné a házasság felbontását, és a felek a házasság felbontásának feltételeiben is egyetértenek, az eljárás közös megegyezéses irányba haladhat.
Ha azonban a felek között vita van akár magáról a válásról, akár a gyermekkel vagy más kérdéssel kapcsolatban, a bíróságnak ezeket a vitás kérdéseket is rendeznie kell.
3. Mi történik a tárgyaláson?
A bontóper során a bíróság meghallgatja a feleket, és megvizsgálja, hogy a házasság felbontásának jogszabályi feltételei fennállnak-e.
Közös megegyezés esetén a bíróság a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának körülményeit nem vizsgálja, ha a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezés alapján közösen kérik a házasság felbontását.
Ha közös kiskorú gyermek is van, a bíróság azt is vizsgálja, hogy a felek megállapodása a gyermekkel kapcsolatos szükséges kérdéseket rendezi-e, és az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak-e.
A gyermek érdekének a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és a gyermek tartásának rendezése során elsődleges szerepe van.
4. Mi történik, ha a felek nem tudnak mindenben megegyezni?
Ilyenkor úgynevezett tényállásos bontóperre kerül sor.
Fontos, hogy nem feltétlenül csak az jelenthet vitát, hogy valamelyik fél szeretne-e válni. A felek között vita lehet például:
- a szülői felügyelet gyakorlásáról,
- a gyermek lakóhelyéről,
- a kapcsolattartásról,
- a gyermektartásdíjról,
- a közös lakás használatáról,
- vagy a házastársi tartásról.
A vagyonmegosztás kérdése ugyanakkor nem része a bontópernek, ezért az erről folyó vita önmagában nem akadályozza a házasság felbontását.
Ha a felek között vita áll fenn, a bíróságnak a szükséges kérdésekben döntést kell hoznia. Ez rendszerint több tárgyalást és hosszabb eljárást eredményezhet. A tényállásos bontóper időtartama az ügy összetettségétől és a bizonyítás szükségességétől függően jelentősen hosszabb lehet.
5. Bizonyításra is szükség lehet
Ha a felek között vitás kérdés merül fel, a bíróságnak szükség esetén bizonyítást kell lefolytatnia.
A bizonyítás módja mindig az adott ügytől függ. Sor kerülhet például okirati bizonyításra, tanúk meghallgatására, igazságügyi szakértői vizsgálatra vagy más bizonyítási eszköz alkalmazására.
Gyermekkel kapcsolatos vitás ügyekben különösen fontos lehet annak feltárása, hogy az egyes szülői álláspontok mellett mi szolgálja a gyermek megfelelő testi, értelmi és érzelmi fejlődését.
A bizonyítás szükségessége és terjedelme jelentősen befolyásolhatja a per időtartamát.
6. Lehet-e közvetítői eljárást igénybe venni?
Igen.
A házastársak a bontóper megindítása előtt vagy annak során is igénybe vehetnek közvetítői, azaz mediációs eljárást a vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében. A mediáció eredményeként létrejött megállapodás a perben egyezségként is felhasználható.
A mediáció különösen akkor lehet hasznos, ha a felek között vannak vitás kérdések, de mindketten nyitottak arra, hogy azokat megállapodással rendezzék.
7. Mikor mondja ki a bíróság a válást?
Ha a bíróság megállapítja a házasság felbontásának feltételeit, ítéletben bontja fel a házasságot.
Közös megegyezés esetén, ha a szükséges járulékos kérdésekben a felek megfelelően megállapodtak, a bíróság a házasságot akár egy tárgyaláson is felbonthatja.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden közös megegyezéses válás egyetlen tárgyaláson lezárul. Az eljárás időtartamát befolyásolhatja többek között a keresetlevél és a megállapodás megfelelő előkészítése, a bíróság előtt rendelkezésre álló időpontok, valamint az ügy egyedi körülményei.
Mennyi ideig tart a válás?
Erre nincs egységes válasz.
Egy egyszerű, valóban közös megegyezéses ügy rövidebb idő alatt – akár egy tárgyaláson – lezárható, míg egy vitás bontóper akár jelentősen hosszabb ideig – évekig – is eltarthat.
A per időtartamát többek között az alábbi tényezők befolyásolhatják:
- a felek között fennáll-e vita a házasság felbontásáról,
- van-e közös kiskorú gyermek,
- sikerül-e megállapodni a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben,
- megfelelően előkészítették-e a szükséges megállapodást,
- szükség van-e bizonyításra,
- hány tárgyalás szükséges,
- szükség van-e szakértő bevonására,
- illetve milyen egyéb eljárási körülmények merülnek fel.
Ezért egy konkrét ügy időtartamát pusztán a házasság időtartama vagy a felek általános körülményei alapján nem lehet előre pontosan meghatározni.
Mi gyorsíthatja a bontópert?
Ha a házastársak szeretnék a válást minél rendezettebben lezárni, már a per megindítása előtt érdemes áttekinteniük, hogy mely kérdésekben kell megállapodniuk.
Különösen fontos lehet:
- a közös kiskorú gyermekkel kapcsolatos kérdések előzetes rendezése,
- a kapcsolattartás részletes szabályainak kialakítása,
- a gyermektartásdíj meghatározása,
- a közös lakás használatának rendezése.
A megfelelően előkészített megállapodás nemcsak a felek számára teszi kiszámíthatóbbá a válás folyamatát, hanem a későbbi viták kockázatát is csökkentheti.
Mi lassíthatja a bontópert?
A bontóper elhúzódhat például akkor, ha a felek között komoly vita alakul ki a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben, ha többször módosítják a kérelmeiket, vagy ha hosszadalmas bizonyítás lefolytatására van szükség.
Szintén hosszabbá teheti az eljárást, ha a felek nem rendelkeznek megfelelően előkészített megállapodással, és a tárgyalások során derül ki, hogy további kérdésekben is rendezniük kell a viszonyukat.
Éppen ezért a közös megegyezéses válás esetén sem érdemes kizárólag arra törekedni, hogy a megállapodás minél gyorsabban elkészüljön. Legalább ilyen fontos, hogy a megállapodás pontos, egyértelmű és a későbbi élethelyzetekre is megfelelően alkalmazható legyen.
Összefoglaló
A válás időtartama elsősorban attól függ, hogy a házastársak mennyiben tudják közösen rendezni a házasság felbontásával kapcsolatos kérdéseket.
Közös megegyezés esetén a bíróság nem vizsgálja a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának okait, feltéve, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállnak.
Vitás esetben azonban a bíróságnak a szükséges kérdéseket bizonyítás útján rendeznie kell, ami az eljárás időtartamát jelentősen megnövelheti.
A házasság a bontóítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg.
Amennyiben válás előtt áll, és szeretné előre áttekinteni a bontóper menetét, a rendezendő kérdéseket és az Ön esetében szóba jöhető megoldásokat, konzultáció keretében segítséget kaphat a szükséges lépések meghatározásához.
Az itt szereplő információk általános tájékoztatást szolgálnak, és nem helyettesítik az egyedi ügyben adott jogi tanácsadást.
Dr. Márkus Csenge
Családjogi ügyvéd, Budapest. Jogi diplomáját summa cum laude minősítéssel szerezte a Szegedi Tudományegyetemen, jogi szakvizsgáját kitűnő eredménnyel tette le. Bővebben